Azt mondta nekem a srác, miközben a retek tzatzikit vagy ahogy egyesek szerint írni kell dzadzíkit készítettük, hogy két baj van velünk európaiakkal. Szerinte az egyik, hogy vagy nem merjük használni a fokhagymát, a másik, hogyha mégis, akkor pedig rommá fokhagymázunk mindent. Legjobb példa erre ez az étel! De majd ő megmutatja hogy kell…
Hát, szerintem nem találkozott még magyarokkal. A rommá fokhagymázás igaz lehet, na de a másik?!
Megjegyzem, szerintem a klasszikus magyar, tejfeles uborkasalátánál semmi se jobb, de igaz lehet, azt is túlfokhagymázzák néha.
Menta, joghurt, retek
Tulajdonképpen fel is soroltam a receptet, a fokhagymát kivéve. Amiért ez nem egy rövid poszt az Instán, annak viszont pont a fokhagyma az oka. Ugyanis tényleg olyan finom lett, hogy érdemes legalább egyszer kipróbálni így. Hét perccel több munka, de megéri!
Hozzávalók:
20 szem nagyon friss hónapos retek, vagy a hosszúkás francia retek
só
1/2 citrom leve és reszelt héja
5 dl görög joghurt
2+1 gerezd fokhagyma
1 dl nagyon jó minőségű olívaolaj
1 ek csilipehely
1 csokor menta
A retket julienne-re vágjuk. Itt egy kis segítség hozzá, ha még nem megy. Besózzuk, és egy szűrőkanálban hagyjuk negyedórát lecsepegni.
Közben két fokhagymagerezdet hajszálvékonyra szeletelünk, majd két kanál olívaolajon alacsony hőmérsékleten megpirítjuk. Nagyon fontos az alacsony hőmérséklet, mert a fokhagyma könnyen megég, megkeseredik, és pont nem az a kellemes édes íze lesz, amit most szeretnénk.
Ha elkészült hagyjuk kissé lehűlni, majd olajjal együtt mehet a retekhez. A harmadik gerezd fokhagymát viszont nyersen nagyon apróra vágjuk, vagy egy nagyon éles reszelőn lereszeljük. Szintén a retekhez adjuk, a citromlével és a citromhéjjal együtt. Végül belekeverjük az olívaolajat, a csilit és a nagyon apróra vágott mentát. Egy tálba kanalazzuk, megszórjuk a csili maradékával, locsolunk rá még olajat, és megszórjuk nagyobb mentalevelekkel. (Ha szereted a mentás, csilis salátákat, akkor ez is tetszeni fog!)
Frissen jó, de ha mégis megmarad, másnap érdemes pár szem pirított, apróra vágott diót keverni bele, és rögtön egy kicsit más lesz az egész. Persze ha tetszik az ötlet, mehet bele azonnal is. Fenyőmaggal, vagy pisztáciával is remek!
Csak egy szelet friss lavash vagy pita kell hozzá, és kész a boldogság!
Kedves Eszter! Nem kritikus probléma, de azért jelzem, hogy a „megszórjuk a csili maradékával” tagmondat előtt nincs szó a csiliről, így ennek nincs értelme.
Ajaj, ez bizony igaz, úgyhogy javítom is, mert csili bizony kell bele! Köszi!