Nem gondoltam volna, hogy már 110 éve is divatos volt valamit háziasnak nevezni egy vendéglőben, főleg nem egy burgonyalevest, hiszen az otthon minden bizonnyal krumpli volt, és ha leves készült belőle, azt krumplilevesként emlegették. Nekem egyébként is meggyőződésem, hogy a leves az vagy húsleves, vagy krumplileves. Esetleg bab. Gondolom, akkoriban talán még majdnem minden úgy készült egy vendéglőben is, mint odahaza, talán csak a mennyiségek voltak nagyobbak.
Leves minden napra
Ha már ránk maradt ez az igencsak nekem való recept, akkor meg is osztom szó szerint, feltételezve azt, amit a közlője is egyértelműnek vélt: a receptet olvasók rendelkeznek bizonyos konyhai ismeretekkel, vagyis egy krumplilevesnél nem szükségesek a pontos mennyiségek, mindenki tudja hogyan is kell azt megfőzni. Ezzel pedig folytatom a remek levesek sorát, amit egyszer már könyvbe is írtam, de megunni azóta sem tudom őket!
Meghámozott, kockára vágott burgonyát többszöri megmosás után sósvízben félpuhára főzünk. Közben vajból vagy zsírból félpiros rántást készítünk finomravágott vöröshagymával, vágott zöldpetrezselyemmel és kevés majorannával. Késhegynyi törött bors és piros paprika hozzáadásával a rántást jól összekeverjük, csonthúslével vagy füstölthúslével felengedjük, jól elkeverjük. A félig leszűrt, félpuhára főtt burgonyát beletesszük. Jól felforraljuk, a tojássárgáját jó tejfellel elkeverjük, finomra vágott zöldpetrezselyem és kapor hozzáadásával behabarjuk, tovább forrni nem hagyjuk, hanem melegvíz-fürdőbe állítjuk. Tálaláskor csipetkével vagy vajgaluskával szolgáljuk fel.
Annyit hozzá, hogy csontlé helyett tökéletes a zöldségalaplé is, illetve és a zsír és a vaj közül a vajat választottam. Jót tesz a házias burgonyalevesnek pár csepp ecet vagy citromlé, de csak annyi, hogy éppen kiemelje a „jó tejfel” savasságát.
Ezek a krumplilevesek igazság szerint mindig akkor készültek, ha valamiért krumplit kellett főzni: gombóc, nudli, krumplis tészta, esetleg krumplis pogácsa készült. Tipikus két legyet egy csapásra fogás, de most nekem elég volt hétköznap a leves.
A legírozást, vagyis a tojássárgája és tejföl elkeverése utáni sűrítést pedig mindig hőkiegyenlítéssel kell végezni, hogy se a tojássárgája, se a tejföl ne ugorjon össze a forró levesben.
Használjunk hozzá régi krumplit, újból nem olyan finom. Igazi finom, nyáreleji leves!
Burgonyaleves krumplilevessel
A burgonyalevesben az a jó, hogy akár egy adagot is lehet belőle főzni, nem olyan mint egy jó húsleves, ami úgy kezdődik, hogy végy egy kövér tyúkot. Két szem nagyobbacska krumpli és ha van utána valami más is, akkor egy négyfős családnak megvan az esti krumplivese. Olcsó, és gyors vacsora.
Ha pedig valami flancosabb nyári levesre vágysz, akkor itt ez a klassz paprika krémleves!
[…] van minden, ami akkoriban egy háztartásban megtalálható volt nyár elején. Pont beleillik a napi leves kategóriába. A levest gersli teszi sűrűvé, frissé pedig a zsenge zöldborsó, és a sok […]