Eszterházy rostélyos – igazi legenda

Az Eszterházy rostélyos valóban egy legendás étel, de nálunk a családban külön története van. Ez az az étel, amire generációk óta vágyakoztak a családom tagjai, és csak egy történetből sejtettük, hogy mennyire finom. Egyik nagy-nagy-nagybácsim, bizonyos Bernát, aki Dick Fáninak udvarolt sokáig, házasság aztán mégsem lett belőle, szóval ő tudott egy vendéglőt a harmincas években Kassán, ahol állítólag a világ legjobb Eszterházy rostélyosát készítették.

A család soha nem kóstolta ezt a legendás kassai ételt, mert csak Bernát volt olyan világfi élvhajhász, aki annyira két kézzel szórta a pénzt, hogy képes volt fél napokat utazni egy vendéglő kedvéért. Az viszont, hogy közel száz évvel később én még mindig kívülről tudom ezt a történetet, és alighanem a gyerekeim is megjegyzik majd, mégiscsak jelent valamit.

Nagyanyám próbálta, de kemény volt a rostélyos

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tízévenként valaki hatalmas felbuzdulásában mindig nekiállt az Eszterházy rostélyos elkészítésének, de hosszú ideig nem tudtunk igazán jót enni. Az oka egyszerű: senki nem hitte el, hogy a titok a jó marharostélyos.

Fehérpecsenye jó lesz?

Nem lett jó. Természetesen. Bár attól biztosan jobb volt, mint amikor valaki csirkemellből kíván Eszterházy rostélyost készíteni, de ha egyszer egy étel nevében benne van, hogy miből kell készülnie, akkor elég nagy képzelőerő szükséges egy másik állat másik testrészéhez…

Az ínyesmester szerint

Magyar Eleknek, aki az Ínyesmester néven írta receptjeit és más gasztronómiával kapcsolatos cikkeit a Pesti Naplóba, én tényleg mindent elhiszek, de ezt a párolt rizs köretet egyszerűen nem értem. Nem csak azért, Bernát bácsikám szerint Kassán frissen gyúrt tésztával adták asztalra az ételt, hanem azért sem, mert jó, házi tésztával ez az étel tényleg maga a csoda. Békebeli hangulat a tányéron.

Gundel Károly szerint

1934-es Gundel szakácskönyvben megjelent recept szerint viszont az Eszterházy rostélyos körete tészta, vagy zsemlegombóc. BINGÓ!

Aki olvasott már Magyar Elek vagy Gundel Károly recepteket, az sejtheti, hogy nem egy tízperces gyors vacsoráról lesz szó most sem. Inkább háztartásbeli asszonyoknak ajánlanám, mint egy multinál güriző mai nőnek, de egyszerűen kell lennie néha egy-egy olyan hétvégének az életünkben, amikor fehér abroszt terítünk az asztalra, és ráérünk házi tésztát gyúrni, rostélyost párolni.

De ki volt Eszterházy, akinek a rostélyost köszönhetjük?

Azt sajnos nem tudjuk biztosan. Vagy Esterházy Pál Antal herceg, aki londoni nagykövet, a Magyar Tudományos Akadémia, és az 1848-as Batthyány kormány tagja is volt. Vagy Esterházy Miklós, aki Mária Terézia testőrségének kapitánya és a Szépművészeti Múzeum törzsgyűjteményének alapítója. Ő utóbbi mellesleg nagy ínyenc hírében állt, úgyhogy talán elképzelhetőbb, hogy a rostélyos az ő nevét viseli.

Mivel bizonyíték egyikre sincs, így legtöbben úgy vélik, hogy az Eszterházy rostélyos vagy a kismartoni vagy a fertődi Esterházy kastély fénykorában készült fogás, vagy még csak az sem, csupán egy elfeledett szakács receptje, ami túlélte alkotóját.

Mivel Eszterházy rostélyos recept annyi van, mint égen a csillag, muszáj volt kikísérletezni azt, ami a családnak a legjobban ízlik.

Egy kis bor semminek nem árt

• 4 vastagabb szelet marharostélyos
• 4 ek libazsír
• só, bors

• 1 nagy fej hagyma
• 1 ek cukor
• 2 sárgarépa
• 2 petrezselyemgyökér
• 1 cikk zeller
• 1/2 citrom héja
• 2 ek liszt
• 1 dl száraz fehérbor
• 1 kk mustár
• 2 dl tejföl
• 1 ek kapribogyó

A húst óvatosan kiklpofoljuk, sózzuk, borsozzuk, majd a libazsíron megpirítjuk mindkét oldalát. Kivesszük a seprenyőből, és a visszamaradt zsíron megfonnyasztjuk a felkarikázott hagymát a cukorral.

A zöldségek kétharmadát gyufaszál vékonyra vágjuk (julienne-re), majd a hagymára dobjuk, sózzuk, majd beletesszük a krumplihámozóval vékonyan levágott citromhéjat. Visszatesszük a rostélyost is, felöntjük a borral, és annyi alaplével vagy vízzel, amennyi ellepi, majd lefedve vaj puhára pároljuk. Ez hústól függ, nekem 1,5 óra volt, de ha 2 akkor azt is meg kell várni.

Sós vizet forralunk, amiben a maradék zöldséget fél perc alatt blansírozzuk, majd azonnal lehűtjük, hogy ne főjön tovább.

A blansírozás szó francia eredetű, jelentése: előfőzni.
A zöldségeket nagyon rövid időre, általában csak pár másodpercre forrásban lévő vízbe tesszük, majd jeges vízzel azonnal lehűtjük.

A serpenyőben párolódott zöldségeket elkeverjük a tejföllel, majd ízesítjük a citrommal. A felét kivesszük, és botmixerrel pépesítjük.

Kifőzzük a tésztát, és tálaljuk az Eszterházi rostélyost:

A tányér egyik felére szedjük a tésztát, mellé a serpenyőből a zöldséget. Erre tesszük a rostélyost, amire rászedjük a maradék zöldséget, a blansírozott zöldségeket, és végü meglocsoljuk a leturmixolt szafttal is. Kapribogyóval és petrezselyemzölddel díszítjük.