Burgonya terrine hanukára

Ünnepi étel-e a burgonya terrine? Attól függ, honnan nézzük. Ma este ünnepeljük hauka első napját, most gyújtjuk majd meg a nyolc gyertya közül az elsőt. Ilyenkor szokás olajban sült, illetve sajtos ételeket enni, Magyarországon főleg fánkot és latkeszt, ami „magyarul” lapcsányka vagy tócsni. Nyolc napig nyilván képtelenség fánkkal zárni a napot, és akármilyen finom a tejfölös lángos, valamikor az ötödik este környékén már ránézni se tudunk, úgyhogy muszáj kitalálni valamit, ami végülis olajos is, meg nem is.

Ez nálunk a burgonya terrine

Az ünnepről gyorsan beillesztem ide Komoróczy Szonja levelét, amit ma küldött a szülőknek a gyerekeim iskolájában:

Idén hanuka december 10-én, csütörtök este naplementével kezdődik, ekkor gyújtjuk az első hanukai gyertyát. Nyolc napig tart, az utolsó gyertyagyújtás tehát december 17-én, csütörtökön van, az ünnep utolsó napja pedig december 18-án, pénteken. Hanuka nem szerepel a Tórában, így igazából zsidó vallásjogi szempontból nem is számít ünnepnek, és nem vonatkoznak rá a munkavégzési tilalmak – ezért járunk hanukakor iskolába is.

A hanukai történetek bizonyos eseményeire és szereplőire vonatkozóan vannak hiteles történelmi forrásaink is. Ezek alapján biztosnak tekinthető az, hogy az i.e. 2. században a szeleukida hatalom és az őket támogató hellenizált zsidók ellen a Hasmoneus család által vezetett polgárháború „csodálatos módon” sikeres volt, és a bálványimádásra használt jeruzsálemi Szentélyt egy nyolcnapos ünnepség keretében megtisztították és újra felavatták. Ezután a zsidó történelem különböző korszakaiban, különböző politikai kontextusaiban, különböző társadalmi rétegeiben a történet más-más eleme került a hanukai megemlékezések központjába, és bővült legendás részletekkel, és azokhoz kapcsolódó liturgiai elemekkel és szokásokkal.

A főima és az étkezés utáni áldás hanukai betoldásai egy katonai győzelemről szólnak, és azt hangsúlyozzák, hogy a csekély létszámú, hagyományhoz hű seregek isteni segítséggel és csodával tudtak csak győzedelmeskedni a túlerőben levő asszimilált zsidók és elnyomó görög csapatok ellen. Nem meglepő, hogy az ünnepnek ez az aspektusa vált a cionista mozgalmakban is központivá. Az sem meglepő, hogy általában az ünnepnek épp ezt az aspektusát felejtik el az asszimilált zsidók a diaszporában. Ez alapján tehát a csoda maga a katonai győzelem volt.

Egy talmudi legenda (bT Sabat 25b) szerint Jeruzsálem visszahódítása után a zsidók csak egy napra elegendő, a Szentélyben folytatott kultuszhoz szükséges rituálisan tiszta olajat találtak, de csoda történt, és az egyetlen kancsónyi olaj mindaddig (nyolc napon keresztül) égett, amíg sikerült tiszta olajat előállítani. Ez alapján tehát a csoda az volt, hogy az egy napnyi olaj nyolc napig kitartott. Ehhez a legendához köthető az, hogy hanukakor olajban sült ételeket (pl. fánk, lángos, latkesz) szokás enni.

Hanuka ünnepén nem csak olajat, de sajtot is enni kell!

A középkor óta Judit és Holofernész történetét is hanukához köti a zsidó hagyomány, méghozzá azt kihangsúlyozva, hogy Judit elcsábította az ellenséges hadvezért, sajttal etette, majd szomját borral oltotta, és végül levágta a fejét, így megmentve Jeruzsálemet. Ez alapján Judit is hőse a hanukai történetnek, és ehhez a történethez köthető az, hogy tejtermékeket, sajtot is szokás hanukakor enni.

Hanuka nyolc napján összesen 44 gyertya és sok fánk

Hanuka mind a nyolc napjának előestjén ezen csodák emlékére gyertyát (vagy olajlángot) kell gyújtani, minden este eggyel többet. A gyertyák lángját nem szabad semmire használni, ezért szokás egy plusz szolgagyertyát (samesz) is gyújtani, és azzal meggyújtani a hanukai gyertyákat, illetve azt is égve hagyni a többi gyertyával együtt. A hanukai gyertyatartókon (hanukia) ezért általában kilenc gyertyának van hely, ebből nyolc egy síkban helyezkedik, a kilencedik pedig valahogy elkülönül (általában előrébb, feljebb vagy oldalt kicsit távolabb van). Hogy a csodát hirdessük, hogy fényt vigyünk a sötétségbe, a gyertyákat az ablakban kell meggyújtani.

Hanuka a fény csodája

A csodákra és a nyereségre emlékeztet a hagyományos hanukai pörgettyűs szerencsejáték, a trenderli is, négy oldalán a nesz gadol haja sam („nagy csoda történt ott”) mondat kezdőbetűivel: nun, gimel, he és sin. A játék az askenáz zsidók körében alakult ki, és jiddis az alapja. A menete a következő: a kör elején mindenki betesz egy pénzt a közösbe, és aztán a játékosok egymás után pörgetik a trenderlit. Ha N jön ki, a jiddis nist szó értelme szerint a játékos semmit nem kell tegyen. Ha G jön ki, akkor a jiddis ganc szó értelme szerint mindent megkap középről. Ha H jön ki, akkor a jiddis halb szó értelme szerint a középen levő pénz felét elveheti. Ha S jön ki, akkor a jiddis stel szó jelentése szerint be kell tennie még egy pénzt.

Jöjjön a burgonya terrine!

Terrine-t mindenféle zöldségből lehet készíteni, elképesztően látványos, és egyszerű fogás. Kicsit talán macerásabb, mint egyszerűen lereszelni a krumplit, összekeverni egy kis liszttel és megsütni, viszont sokkal szebb, sőt talán elegánsabb is lesz a végeredmény.

Recept nincs is igazán, a lényeg, hogy uborkagyalun, mandolinon, vagy késsel – ha megy – egyformán vékony szeleteket vágunk a krumplikból, majd azt fűszerezzük, kevés tejföllel, tejjel, vagy alaplével elkeverjük, szépen lerakjuk egy kikent formába, és megsütjük.

Miután átsült, kissé lenyomkodjuk, majd szeletekre vágjuk, és minden oldalát serpenyőben átpirítjuk. Hanukakor olajon, olívaolajon, hanuka után kacsazsíron.

Legjobb hozzá egy jó nagy kanál fokhagymás tejföl, de természetesen bármi mással is lehet enni.

Hozzávalók a burgonya terrine-hez:

1 kg krumpli
1 kk só
1 kk őrölt bors
1 kk kakukkfű
2 dl tejföl

A sütéshez olaj

Hanuka további nyolc napján természetesen mindenféle olajos ételt sütünk még, jönnek is majd szép sorban a receptek. Boldog ünnepeket, kinek ilyet, kinek olyat!